2010. szeptember 9. csütörtök,
Ádám napja.
Kalendárium

Hazahoznák Madridból Nyirő József székely író hamvait, aki végrendeletében meghagyta, hogy iskolavárosában, Székelyudvarhelyen vagy Erdély fővárosában, Kolozsvárott helyezzék végső nyugalomra. A terv kezdeményezője Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere, aki kifejtette: írásban fordultak kérelmükkel a madridi hatóságokhoz, és az ügyben Markó Béla miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök, illetve Szőcs Géza magyarországi kulturális államtitkár segítségét és támogatását kérte.

...

1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. 

...

A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt.

...

A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...

Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...

Azonosították azt a helyet Oroszországban, ahol Gyóni Gézát, az első világháború egyik legnagyobb katonaköltőjét eltemették.
Ady Endre egyik leghíresebb kortársának sírja egy krasznojarszki köztemetőben van.
...

Kónya István életrajza már önmagában is az a szenvedélyes és alázattal teli magyar sors, mely oly sokaknak jutott osztályrészül megannyi évszázad alatt.

Szenvedély és alázat, e két nemes művészi attitűd teszi hasonlatossá alakját és művészetét egy másik nagy magyaréhoz, aki ugyanúgy bejárta Európa boldogabb felét, Misztótfalusi Kis Miklóséhoz.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A törvénynapon
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Oda igyekszem, a törvénynapra

keserű panaszaimmal telve.

Talán csak Ő az, ki keserveimre

bölcsességével megfelelne.

Hosszú az út, ezer keserves lépés

ezer év, amíg odaérek,

valahol távol, az irdatlan múltba,

ahová vándor csak alig érhet…

 

Jő nyári hajnal, átparázslik

a szent nap fénye a lombok között,

míg az öles törzs félhomálya

oszlik, a fény beköltözött.

Ott áll a tón, vagy tán ülőke?

De közelébe nem lép senki,

halk morajjal a sok-sok ember

várja azt, kinek meg kell jelenni.

Jön a király lassú menetben.

Első vagyok, ki hajt fejet:

 

Uram bocsáss meg, és türelemmel

hallgass csak végig engemet!

Panasztól terhes szám, a szívem,

késő korok szennyét hozom,

segíts lemosni szíveinkről,

melyeken ül mocsok, korom!

 

Mondd nagy királyom!

Hol van hitünk, az imáink, a bizodalmunk,

hogy jóban rosszban Rá tekintsünk,

és hogy akaratát akarjuk?

Hol van szívünkből a tanítás,

a példabeszéd, az intelem?

Megfojtja alattomos kezével

lelkünkön dúló förtelem!

 

 

 

 

 

 

 

2

 

 

Mondd nagy királyom! Hol az ország?

Levegőnk, földünk és vizünk

lélegezhetetlen és ihatatlan,

bűzös füstöt ont  tüzünk,

eltékozoljuk földjeinket,

mikben aranyló szem terem,

gyümölcseinket tékozolja

a beférkőzött idegen!

 

Mondd nagy királyom, hol a szabadság?

Hiszen szabadnak született

az ősidőktől a magyarság!

Rabszolga sose lehetett!

Falás kenyérért adja létét,

haszonéhes, mohó nagyúrnak,

míg születendő gyermekei

sorra sötét semmibe hullnak!

Hát szabadság az, ahol lehet

szabadon éhen veszni, szomjan,

kikergetve az otthonunkból

kisemmizettnek lenni nyomban?

 

Lehet-e béke, nagy királyom,

mikor az ordas fenyeget?

Békét hirdetve tép a nyájból,

mert nem zabált még eleget!?

Ki békül meg a kifosztással,

ki fog kezet a tolvaj kézzel?

Aki ezt elképzelni tudja,

nem rendelkezhet józan ésszel!

 

Hol van a nemzet, nagy királyom,

ha megtagadta véreit,

ellökte durva mozdulattal

esdve kinyújtott kezeit?

Nemzet-e az, ki némán tűri

a testén nadályok hadát,

nemzet-e az, ki azt se tudja,

ki az ellenség, ki barát?

3

 

Nemzet-e az, kinek a múltját

gyermekei nem ismerik,

való világok torz baromságát,

mint az elixírt, úgy nyelik?

 

Hol vagy királyom? Te, az első!

Teszed a dolgod? Könyörögsz,

hogy Isten fényében megfürödve,

közénk csördítve ösztönözz!?

Szent Jobbod ökle ott dörömböl

közönyös, fásult szíveken,

hogy felébredjen a bódulatból

én elkábított nemzetem!?

 

…………….

 

Ott ült a trónon, távolba nézett.

Tekintetét rám nem vetette,

míg panaszaim tenger árja

sötét felhőként szállt felette.

Majd néma csendben – szél se rebbent –

rám emelte a két szemét,

térdén nyugtatva, a paláston

megszentelt ereklye kezét:

 

Én odaadtam koronámat

a Boldogasszony áldott kezébe,

s vele ment hozzá Magyarország

levegője, földje, vize és népe!

Ha templomokban újra éled

a gyönyörű, szent áldozat,

hol felajánlod mindenedet,

és felajánlod magadat

Istennek, szépen, alázattal,

mindért, ki testvéred lehet;

ha hinni tudsz majd önmagadban,

hogy Istennel mindent lehet,

akkor kézen fog Babba Mária,

és elvezet az Örök Úrhoz,

megszületik egy új Magyarország,

elérkezel az Igaz Úthoz!

 

4

 

 

Csak ennyit szólt a nagy király,

ennyi volt a szent üzenet.

Lelkemben újra meggyújtotta

a lassan húnyó tüzeket!

 

Hinni és tenni! Ez a dolgunk!

Szent törvénye ezt hirdeti!

Igaz magyar csak az lehet,

aki ezt mind, s így megteszi!

 

 

2009. 08. 21. SZLD.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007