 | | | 2010. szeptember 9. csütörtök, Ádám napja. Kalendárium | 
Hazahoznák Madridból Nyirő József székely író hamvait, aki végrendeletében meghagyta, hogy iskolavárosában, Székelyudvarhelyen vagy Erdély fővárosában, Kolozsvárott helyezzék végső nyugalomra. A terv kezdeményezője Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere, aki kifejtette: írásban fordultak kérelmükkel a madridi hatóságokhoz, és az ügyben Markó Béla miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök, illetve Szőcs Géza magyarországi kulturális államtitkár segítségét és támogatását kérte. ... | | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
Azonosították azt a helyet Oroszországban, ahol Gyóni Gézát, az első világháború egyik legnagyobb katonaköltőjét eltemették. Ady Endre egyik leghíresebb kortársának sírja egy krasznojarszki köztemetőben van. ...
| | 
Kónya István életrajza már önmagában is az a szenvedélyes és alázattal teli magyar sors, mely oly sokaknak jutott osztályrészül megannyi évszázad alatt.
Szenvedély és alázat, e két nemes művészi attitűd teszi hasonlatossá alakját és művészetét egy másik nagy magyaréhoz, aki ugyanúgy bejárta Európa boldogabb felét, Misztótfalusi Kis Miklóséhoz. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Mária országa | |

Óh mennyi gond és mennyi szépség, Mennyi gyalázat és mennyi kétség, Mennyi métely és rögeszme Van bennünk egy csokorba kötve!
Hány árulónk van, s mennyi hősünk, Hány kóklerünk és mennyi bölcsünk! Sorolnám, de nem győzöm hosszát. Ez vagyunk mi, - ez Magyarország.
Egy azonban soha nem változott, Lehettünk benne áldott, átkozott: Szent István óta, ezer éve Ragyog fölöttünk a Szent Szűz képe!
Ragyog fölöttünk óvó szeretetben, Véd a büntető Istennel szemben, S könyörög értünk. Tenger bűnünk láttán, Mégis csillog szemében a szivárvány.
Mária országa voltunk és vagyunk! Hiába ótvaros a szívünk és agyunk! Ő el nem enged, el nem dob magától, Kegyelmet koldul nekünk szent Fiától.
Óh Mária, Mária, Hazánk reménye! Így száll énekünk fel, az égbe. Túl a Galaxis legszélső határán, Végtelen világok csillagárján, Ott trónol Ő. Mosoly az Isten arcán, És keblén ott van e g é s z Magyarország! |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |