Az utca fénye rámlegyint
mosolyt farag az arcom,
a sietős ember megint
csügged, szeméhez tartom.

Időtlenül csak állok ott,
lelkemben égi gyertya,
vigyorgok, s ez állapot,
küldi a jelet, vert fa,

majd dobok öntenek homályt
az égő, sápadt mára,
én csak állok, a hozományt
nem költöm olcsó gyufára.

Vetés 2018 06 27