Julcsinak
A vers varázs, parazsa a hamvadó időnek,
fénykép, megőrzött pillanat, sűrített élet,
ahogyan a vaku villan, vagy a villámfénye
hasítja szét az éjszakát. Jön és elsuhan velünk,
mikor megyünk tovább, visz az út a halálon át,
mert húsvét közelít, új feltámadást hirdet, aki Élet,
nincs több könny, sikoltó lázadás, régiek múltával
újjászült lélek éli a fény örök pillanatát. Porunk még
együtt kering tovább ebben a szélben, s mire lehull
testet öltünk együtt ama fényben, amely mireánk vár.
2019-02-10
 | 
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
