2026. május 16. szombat,
Mózes, Botond napja.
Kalendárium

Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...

 

 

1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.

 

A MAGYAROKHOZ

Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...

15. A félelmetes Oz leleplezése

"Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek.

...

 

(Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. 

Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...

 

 Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől.

...

1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.

 Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is.

...

 A "Figaro házassága"-t 1786...

VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.–  Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.

Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba.

...

A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről.

...

Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...

Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. 

Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze.

...

1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Post mortem
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
1.
Prelűd

Felleges éj úszik a sínek felett, 
s mint mindig, tisztázatlanok a körülmények, 
hogy miért kószálnak tinédzserek őrizetlen
a budapesti éjben, kiszámíthatatlan végzetük felé.
 A lány végül is döntött, úgy lépett a vonat elé, 
s a fiú már közben a folyóhoz ért, ki tudja miért?

Beláthatatlan következmények szállnak,
mint a füst, a pótolhatatlan űrben, 
s a felszínes fecsegésű nagy magyar éj felett
tompa fényű hold bolyong, mint lápi lidérc,
s mély hallgatásba botlik mindig a kérdés: miért?!

(Álmomban hirtelen a túlsó partról int valaki felém,
nyelve alatt obolusa fénylik, de már elment a révész.
Tetten ért gyilkosok várják már a part innenső végén,
 s nem kérdik meg tőle, hogy feltámadunk-e még?

2.
H. S. emlékére

Mert sohasem ér véget a gyász, ezért magatokban 
mosolygós képét őrizzétek, pohárral a kézben,
ez legyen mindig, amit felidéztek, amikor az arca
emlékeitekbe visszatér. Nevető szemmel áll a kertben,
derűs szívvel, s kezében csillog a félig telt pohár.
Inkább erre gondoljatok, s ne a kórházi fehérre, 
amikor már véglegesen feljegyezte arcát a halál.

3.
„Fanfárok a közösségi emberért”

Hét éve, hogy májusban hideg, sziromszaggató
szelek kavarogtak a fejünk felett a Turai temetőben,
amikor egy osztálytársunktól búcsúztunk nehéz
szívvel, a polgári szertartás szabálya szabta rendben,
mégis méltóságos csendben kísérte el a fél falu,
azt a közösségi embert, aki hatvanon még innen,
oly hirtelen elment, akár a Babánk ugyanez évben,
s utánuk még oly sokan keltek útra abban túlvilági
szélben vitorlázva át a Sziget felé, a túlsó partra… 

4.
Intermezzo
A művészet balzsamírjával gyógyítgatjuk
a valóság ütötte sebeket, s az idő vándorlása
olyan körülöttünk, mint a halál bizonyossága,
változatlan, statikus állandó, fehér villámlás
az égen, bennünk örökké nyíló remény-virág…

Akik születnek, egyszer mind visszatérnek,
de mi csak előre nézünk, s hátunkba merednek
sóbálvány tekintetek, s az állandóság igézetében
vándorol magába mind, életük a mű, s életmű-díjat
nyújt át az idő, ha a túlpartra érnek rendezetlenül… 

5.
Méltatlanság

Hisz fiatalon, de méltósággal viselt súlyos 
betegséggel, pont úgy, amint az ezeréves vének
küzdenek elismerésre méltó esélytelenséggel,
tragikus hirtelenséggel, tudatos tévedések áldozataként,
s mindhiába hittek ők az orvosi csodába, vakcinába
kódolt halálba hullt mind, vétlenek,  de az átkozott
véletlen kiiktatta őket magva szakadt életükből,
 de te csak nézzed, hátha meglátod programozott léted…

S a többiek hirtelen felindulásból, aljas indokból,
előre megfontolt szándékkal, kegyetlen brutalitással,
hideg fejjel néztek félre, józan irgalmatlansággal
papért szaladtak, vagy orvosért, húzták a harangot,
s feleltek rá vészjósló, sötét tekintetű varjak,
mint az eltévedt, partra zavart, kóbor nimfák, 
s csak jajgatott arctalan-sötéten a tragikus kórus.

Méltatlan ez hozzánk, méltatlan
ez az utánunk kavargó megátalkodott csönd,
ez a jelszavakba csavart árulás, több és jobb
kell hogy legyen az, ami a holnapba vált,
ahol a Rend fehér fényben tündököl…

2026-03-18


Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007