2024. március 28. csütörtök,
Gedeon napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Október 8-a a Magyarok Nagyasszonya ünnepe
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Kilencszáz éves töretlen nemzeti hagyományt hivatalosan is szentesítve, Vaszary Kolos esztergomi hercegprímás kérésére XIII. Leó pápa engedélyezte az ünnepet 1896-ban, október második vasárnapjára téve, majd utódja, Szent X. Piusz október 8-ára helyezte át, emlékeztetve arra, hogy Szent István király halála előtt országunkat Neki ajánlotta fel, a krónikák szerint e szavakkal: „Egek Királyné Asszonya! A te oltalmadba ajánlom népemet és nemzetemet. Vigyázz reá, mint a te országodra!”

A hagyományos római liturgiában az e napra rendelt ünnepi szentmisebeli könyörgés (oratio) is ugyanezt fejezi ki: „Deus, qui intercessione Immaculatae Virginis Mariae, gentem nostram innumeris cumulasti beneficiis: concede propitius ut quam rege beato Stephano auctore, Magnam Dominam celebramus, et Patronam veneramur in terris, perenni eius consortio laetemur in caelis", vagyis „Isten, ki a szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására nemzetünket végtelen sok jótéteménnyel halmoztad el, engedd kegyelmesen, hogy akit Szent István királyunk kezdeményezéséből Nagyasszonyunknak magasztalunk és Pátrónánknak tisztelünk a földön, annak örökké tartó társaságában örvendhessünk a mennyben".

Mondhatnánk közös európai szakrális hagyomány a Mária-tisztelet, csakhogy népünk életében a többiekénél is kiemeltebb: amint Mindszenty bíboros találóan írta (Az édesanya, 1943), „nem merő jámborsági jelenség nemzetünk életében a Magyarok Nagyasszonya tisztelete, sokkal több: nem más népeknél is meglévő egyszerű katolikus Mária-tisztelet, hanem a testvértelen népnek önkéntelen odafordulása a Nagyhatalmú Szűz felé", így „a magyarság minden boldogsága Mária külön pártfogásából származik: ez megszentelt hit és hatalmas nemzeti erő".

Egyházi népénekeink közül különösen is szépen fejezi ki ezt Volly István gyűjtéséből (Karácsonyi és Mária-énekek, 1982, 101.) az alábbi:

Magyarok Nagyasszonya, boldogságos Szűzanya, Mária, 
Néked áldoz magyar szív, mely hozzád örökké hív, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.

Ím tehozzád fordulunk, tebenned van bizalmunk, Mária.
Segíts szenvedésinkben, bokros keserveinkben, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.

Tekints le országodra, te árva fiaidra, Mária.
Néked élünk és halunk, te híveid maradunk, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.

Magyarok szószólója, híveid pártfogója, Mária.
Hallgassd könyörgésünket, nagy ínségben ügyünket, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.

Légy utolsó óránkban segítőnk a halálban, Mária.
Légy halálunk óráján velünk ez élet után, Mária.
Ó, Mária, Jézus anyja, esedezz híveidért, a te magyar népedért, Mária.

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007