2026. október 10. szombat,
Gedeon napja.
Kalendárium

Október hónap – Őszhó – Magvető hava
Október a Gergely naptár előtt az év nyolcadik hónapja volt, melyre neve is utal. A latin octo szóból származik, melynek jelentése : nyolc....

Minden korszak türelmetlenül várja költőzsenijét függetlenül attól, hogy maga a kor irodalmi szempontból mennyire termékeny. És a zseni, mint valamiféle természeti tünemény - megérkezik. Hol a felelőtlen ünneplések fortissimójával, hol az elvakult felháborodás lármájával. Más korokban csendesen és kényszeredetten jő el, hogy majd az örök elkésők emeljenek neki glóriát....

1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a cseh terroregységek, 1919 június 6-án a magyar hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette a Magyarországot uraló bolsevik hazaárulók bűnbandája. 1920. június 4-én trianoni békediktátummal hivatalosan is Csehszlovákiához került. A tót államhatalom fasisztoid politikájának következtében a magyarság aránya 5%-ra csökkent, míg a város a szocreál torzók telepítésével eltótosodott. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át....

Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.

Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad?

...

MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
...

Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.

David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során. De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...

Most került ki a nyomdából Hauber Károly A verselemzés iskolája című könyve. A kötet szakmailag igényesen, egyszersmind érthetően és érdekesen vezet be a versértelmezésbe. Nem csupán azt mutatja meg, hogyan közelíthetjük meg egy-egy alkotás témáját, szerkezetét, hangzását, szóhasználatát, mondatszerkesztését, képalkotását, a beszélő pozícióját és a keletkezés körülményeit, de segít az értékelésben, és vezérfonallal szolgál a dolgozatíráshoz is. Valamennyi középiskolás (különösen az érettségi előtt állók), minden magyartanár, magyar szakos egyetemista és versszerető ember érdeklődésére számot tarthat. A könyv megrendelhető az animakonyv.hu honlapon: https://www.animakonyv.hu/index.php? BODY=BookInfo&OP=details&ID=146223&VISIT=1 A linkekre kattintva beleolvashatunk a könyv tartalomjegyzékébe és két fejezetébe: https://drive.google.com/file /d/13HxL8c6ZoAhAF3g6eUBnzZWAqePo9VRE/view https://drive.google.com/ file/d/1WvF6FQ-md0e_osBhWgA_80kF1psgJmAM/view

...

A Képzet

Merő szemmel, mint egy halott,
két kart fűzve egymásba
sejtek ollykor egy hajnallott
fényt az elkábulásba.
Ugyan mi az? El-elfoszlik
előlle a semmi ó
leple; s ha nézem, széjtoszlik
...

 Herbert von Karajan, aki maga is zongoraművészként indult, különös kötődést mutat a nagy orosz zeneszerzőkhöz, különösen Csajkovszkijhoz. A Mester a nagy szimfóniákat többször is lemezre vette mind az EMI, mind a DECCA és a DG gondozásában, s a Csajkovszkij híres b-moll zongoraversenyt háromszor is rögzítette.

...
-

Agneszka Holland több életrajzi film után forgatta le Beethoven 9. szimfóniájának időszakába helyezett filmjét elsősorban Beethovenről; de talán inkább magáról szól. Filmjének főhőséül fiktív alakot választ, aki a Maestro  mellett él, takarít, fürdet, mosogat, vizeletet önt ki. Egy fiatal és tehetséges hölgy, aki a zene lényegét akarja megtanulni a Mestertől, rájön hogy a zsenialitás egyszeri és megismételhetetlen jelenség, miközben maga is nagykorúvá érik. A film érdekessége, hogy a IX. szimfónia bemutatója a kecskeméti Katona József Színház színpadán készült, statisztákat pedig a kecskeméti pedagógusok énekkara szolgáltatta.

...

 Ferran kitűnő érzékkel ragadja meg a hangulatokat, nála a természet főszereplővé lép elő, de a belső terek hangulata is megragadó. A végtelen tájképekben semmiféle giccses, túlfotografált öncélúság nincs.
Marina Hands érzékeny és érzéki játéka annyira magával ragadó, arcának a legapróbb rezdülése tökéletesen visszadja a belső felindultságot, a vágyat vagy a boldogságot.

...

A nagy olasz direktor egyik legjobban sikerült irodalmi adaptációja Charlotte Bronte 1847-ben megjelent regénye.

Kitűnő alakítások, nagyszerű hangulat, csodálatosan áradó érzelmek teszik egészen rendkívülivé ezt a nagyszerű történetet.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Döntés
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


 Mariann az épp csak néhány perccel azelőtt elszundikáló Péter fölé hajolt, és hosszasan ráfújt a homlokára. A férfi arcán halvány mosoly jelent meg, majd kinyitotta a szemét.
  - Nemsokára menned kell, most nem aludhatsz el – mondta a nő, mialatt már az itt-ott heverő ruhadarabjait szedegette össze a szőnyegről.
  - Tudom – felelte Péter és nyújtózott egyet.
  - Megyek, csinálok egy kávét, amíg te felöltözől. Ne piszmogj sokáig, mert mielőtt indulsz, még beszélni szeretnék veled! – jelentette ki határozott hangon Mariann, miközben kilépett a szobából.
 - Máris ott vagyok – vágta rá Péter és nyomban kipattant az ágyból.
 
  A kis panellakás láthatóan nagy műgonddal és hozzáértő kezek által korszerűvé újított konyhájában patinás rend uralkodott. Az odakintről belopódzó délutáni szürkeség még elegendő világosságot adott ahhoz, hogy ne kelljen villanyt kapcsolni, de a sarkok, az élek részben már elkezdtek belevészni a félhomályba.
  Mariann odanyújtotta a cukrot a vele szemben ülő Péternek, majd miután kortyolt egyet a tejeskávéjából, mély lélegzetet vett és belekezdett a mondandójába.
  - Én ezt nem csinálom tovább, Péter!
  - Tessék? – vágta rá megdöbbenve. – Nem egészen értem.
  - Mondom, nem csinálom ezt tovább! – emelte meg a hangját Mariann.
  - Vegyem, ezt úgy, hogy te most szakítasz velem? Azt akarod, hogy legyen vége a mi…
  - Nem! – vágott közbe Mariann. – Azt akarom, hogy kezdődjön el, de szabályosan. Kapcsolatot szeretnék, nem viszonyt!
  - De hát…
  - Nincs de hát, és ha sincs, sőt majd, meg holnap, és még esetleg sincs, és tudod, a lehet szóból is elegem van – sorolta némi ingerültséggel a hangjában.
  - Be kell vallanom, ez most váratlanul ért. Ilyenekről eddig nem beszéltünk. És az elején, de úgyis tudod. – felelte Péter és a két tenyerébe hajtotta a homlokát.
  - Eddig nem, de most ilyenekről kell beszélnünk. Sokat gondolkodtam az utóbbi hetekben és úgy érzem, itt az ideje.
  - Értem – válaszolta Péter elcsukló hangon.
  - Ne érts félre, kérlek – mondta Mariann és az ujjaival végigsimított a férfi karján. – Nem vádaskodom, nem hibáztatlak. Gyönyörű volt ez az elmúlt több mint fél év. Az elején pillanatok alatt levettél a lábamról. Boldogan mondtam igent a rám váró lopott órákra, a bujkálásokra. Nem követelőztem, elfogadtam, hogy ennyi jut belőled.
  - Igen, nem kértél – ismerte el a férfi.
  - De most kérek. Rengeteget rágódtam ezen, nem megy így és nem is akarom így tovább. Harmincegy éves vagyok. Meg kell adnom a lehetőséget magamnak, hogy megtaláljam a páromat és ne csak valaki kedvese legyek. Szeretném, ha te lennél az, de tudom, ennek számtalan akadálya van jelenleg. Nem legyőzhetetlen egyik sem, de ha te nem lépsz, akkor, kérlek, hogy menj és engedj el.
  - De én otthon…
  - Ezen is gondolkodtam – csapott le az otthon szóra Mariann. - Miért vagy otthon és miért nem itt? A feleséged más lett. Az elmondásod szerint, már nem ugyanaz a nő, mint akivel összeházasodtál. Szeretni engem szeretsz. Ágyban, ágyon kívül velem érzed igazán jól magad, ezt állítod. Ott minden félre siklott. A külföldi munkát miatta kellett lemondanod, pedig szeretted volna. A gyerek, akire vágytál, vágysz, nem tudom, nem jött össze. Az apósoddal több éve nem beszélsz. Mellettem tudsz csak megnyugodni, igazán feltöltődni. Nem folytatom. Ha nem is sérülésekkel, de tüskékkel vagy tele. Te sem élhetsz így örökké, mert ez egyenes út a boldogtalansághoz. Rendezni kell a dolgaidat, mondom ezt akkor is, ha meglehet, annak én leszek a vesztese.
  - Annyira szeretlek! – mondta gyöngédséggel telt hangon. - Igazad van. Nem akarlak elveszíteni, de ez nem egyszerű – szedte össze a hangját kisebb-nagyobb sikerrel Péter. – Minden olyan hihetetlen gyorsan történt közöttünk és annyira varázslatos volt. Szinte időm se maradt arra, hogy tervezzek, gondolkozzak, sodródtam.
  - Ezt megértem –jelentette ki Mariann -, mert én is így vagyok vele. Mint már mondtam, nem hibáztatlak semmiért, hiszen legalább annyira hibás vagyok én is, mint te, de eljött az a pont, amikor el kell kezdeni gondolkodni, és meghozni egy végleges döntést.
  - Most akkor, hogy lesz, hogy legyen ezután? – kérdezte Péter érezhető bizonytalansággal a hangjában.
  - Ígérgetni lehet, azután azt vagy betartja az ember, vagy nem. Húzogathatjuk ezt a történetet, mint a befőttesgumit, tologathatjuk a döntést, de én ezeket mind-mind szeretném elkerülni. Talán kegyetlenség, amit kitaláltam, de ha végleges választ akarok, nem látok más lehetőséget. Bő két hét múlva itt a karácsony, és én nem óhajtok sem egyedül maradni, sem csupán kényszerűségből, mert jobb a semminél, utazni haza. Huszonnegyedikén délután ötre megterítek ennél az asztalnál két személyre és feltálalom az ünnepi menüt. Ha akkor ott ülsz majd velem szemben, ahol most, tudni fogom, hogy engem választottál.
  - Uramisten. – sóhajtott Péter.
  - Addig azt csinálsz, amit akarsz. Ha jössz, jössz, ha nem, nem. A lényeg, hogy kivel töltöd az ünnepeket.  Tegyél a szíved, az eszed és a lelkiismereted szerint. És kérlek, addig ne is beszéljük erről többet.  Nekem sem könnyű. Megteszed ezt?
  - Szerintem nincs más választásom – nyögte ki nagy nehezen némi lemondással a hangjában a férfi.
 
  Dóri a tágas nappali egyik foteljában ült és egy magazint lapozgatott, mikor arra lett figyelmes, hogy a férje, Péter mintha poharakkal zörögne odakint a konyhában. 
  - Keresel valamit? – szólt ki az asszony.
  - Nem, csak töltök egy kis bort – hangzott kintről a válasz.
  Néhány pillanattal később Péter két pohár vörösborral a kezében meg is jelent a nappaliban.
  - Kérsz?  -nyújtotta az egyik poharat a felesége felé.
  - Még korán van – válaszolta Dóri. – Megvárom a vacsorát. Apropó vacsora. Remélem, nem gond, hogy ezúttal csak megrendeltem a menüt és nem megfőztem. Az utóbbi hetekben nem jutott időm úgy az előkészületekre, mint szokott. Tudod az a szerződés, és még mindig akadnak vele bajok a fene vinné, na, mindegy, egyszer csak a végére érünk. Nem lesz több délutáni túlóra, meg ez a hajsza, már alig várom. 
  Péter leült a szemben levő fotelba, a Dórinak szánt poharat a dohányzó asztalra helyezte, a sajátjából pedig nagyot kortyolt.
  - Szeretnék mondani valamit – szólalt meg kisvártatva. 
  - Hallgatlak – emelte a férjére a tekintetét az asszony, és az újságot az ölébe ejtette.
  - Én most elmegyek itthonról, úgy döntöttem.
  - Hová? – kérdezte teljes megdöbbenéssel.
  - Végleg – nyögte ki kisvártatva Péter lehajtott fejjel.
  - De ma karácsony van.
  - Akkor is – mondta Péter és kisétált a szobából.
 
  Dóri mozdulatlanul ült a fotelban és meredten bámult maga elé. Hallotta, amint a férje telefonál, taxit rendel, majd nem sokkal rá kulcszörgés és a bejárati ajtó záródásának hangja ütötte meg a fülét. Néhány perccel később felállt, odalépett a könyvespolchoz, az egyik sor mögül kihalászott egy szalaggal átkötött borítékot, felnyitotta és a benne lévő ultrahang képet ideges mozdulatokkal apró darabokra tépte, és, mintha konfetti lenne a feldíszített fenyőfa irányába szórta. Az asztalon árválkodó bort egy húzásra kiitta a pohárból, majd a kezébe vette a telefonját és hívást indított.

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007