A paraszt - szófejtés és szószármaztatás

Kelemenné Tóth Anita érdeklődött a paraszt szó jelentéséről.
Íme a válaszom:
Parasztnak eredetileg a nem nemes jobbágyokat nevezték. A parasztok földművelők, mint az ma is köztudott.
A paraszt szó jelentését kihámozandó induljunk ki abból, hogy a paraszt szó felváltva használatos a pór szóval.


A paraszt szó részei: par+asz+t. Visszafelé haladván:


1) a -t: meghatározó, mint a hant, csont, pont stb. szavak végén.
2) az -asz szerepe pontosan kitűnik a kopasz, tavasz, vigasz szavakból.
3) a par a paraszt szó gyöke, hiszen a paraszt szó “lemeztelenítése” után csak ez maradt, következésképpen csakis ez hordozza a jelentést. A paraszt, vagyis gyöke, a par és a pór azonos jelentésű. A par és a pór magánhangzóinak eltéréséből semmire sem következtethetni, ugyanis pl. a parány szót régen porány-nak ejtették (mert végül is pornyit jelent).
4) A pór szó minden bizonnyal egyezik a por szóval. E szólások is ezt támasztják alá: “porig alázni”, “porban csúszó-mászó”, . A pór és a por szó egyezését feltételezik a jobbára magyar szókincsű angol nyelv  megfelelő szavai is. (A szókincs és ragozás döntő egyezését Az angol szókincs magyar szemmel című könyvemben bizonyítottam, de ez a következő példákból is kitűnik:) Pór az angolban poor. Poorhouse = pórház: szegényház. Poorish = póros: szegényes.
5) Sok szavunk létezik v-vel és v nélkül, pl. zűr-zavar, csűr-csavar. A pór szónak v-s párja nálunk nem található meg, de az angolban igen: pover. Poverty, azaz pover-ty jelentése: szegény-ség, nyomorú-ság, hiány, szükség. A magyarban is: “felemelni valakit a porból” = kiemelni a szegénységből. Vagyis por = pór = poor = pover. Ez is azt támasztja alá, hogy pórnép = pornép. Különösképpen, hogy a Czuczor szótár szerint: “sok helyütt a ‘pórnép’-et ‘pornép’-nek mondják” . Ugyanis pór a nemes ellentéte, mint Czuczor igazolja ezt két helynév egymás mellé állításával: Pór Szalók, Nemes Szalók.
6) A v-s és v-nélkül  párok léte (mint itt: por-pover) eleve magyar eredetre utal, s ez alapján is aligha feltételezhető egyéb, mint pór = por.


Pórnép tehát: a por népe. Paraszt az, aki a földdel bánik, “a földet túrja”. Afféle földönfutó, ellentétben a nemessel, aki lovon közlekedik. A nemes ember szemszögéből látszik a paraszt élete nyomorúságosnak, nehéznek. Lassan – igaztalanul – a paraszt szó műveletlent is kezdett jelenteni (miközben a magyar műveltséget s nyelvet épp ők mentették meg).
*
a) Sokan gondolják,  hogy a paraszt szó a pír = tűz szó bővítménye, tehát hogy paraszt nagyjából tűzimádót, avagy “a Nap adományával áldozó”-t jelentene. Ezt a látszatot az kelti, hogy (a Czuczor-Fogarasi szótárból idézvén:) “persa parasztidan vagy pereszt-iden: 1) imádni; 2) szolgálni; innen parasztár vagy peresztár, 1) imádó; 2) szolga”. Itt az eredet: “,pársza’, mely am. jámbor; szerzetes; koldulás”. Ez azonban aligha jellemző a parasztra. Paraszt egyáltalán nem szolgát jelent, hanem paraszt: nem nemes származású mezei lakos („poros”). Viszont a perzsában “barz” = paraszt, s e gyök sok különböző nyelvben egyaránt föld értelmű. E bar gyöknek tehát semmi köze sincs a pír szó bármiféle kiejtési változatához. Ám a hangzás nagyon hasonlatos, így már régen összetéveszthető a két szógyök. Ilyen tévedések a szófejtésekben gyakran adódnak.
b) Olyan vélemény is van, hogy a paraszt és a parlag szó gyöke azonos. Ám ez így aligha átgondolt vélemény, ugyanis a paraszt eleve a nem parlagon hagyott földön munkálkodik, hiszen parlag éppen hogy műveletlen föld. Hacsak ez a par gyök is nem azonos a por gyökkel... Mert elgondolkodtató, hogy a paréj, paraj, disznóparaj szó lényege éppen az, hogy e növény szinte a porban is megél: parlagon, ugaron. De ez már csak találgatás.