Mint nőé, lelkem tele aggódással.
Nézd, mit követtem el, Uram,
kezemmel, lelkem liliomával,
szemmel, szívvel, mi az égben van!

Szánd meg az én szenvedésem!
Nincs sem gyűrűm, sem pálma már ;
szánj meg, hisz a kérésem
csak gyönge virág s üvegpohár.

Szánd a fájó ajkakat, százat,
bánatomhoz légy kegyes ;
liliommal hintsd meg a lázat,
a mocsarakba rózsát vess.

Istenem! Régi galamb-röpték
sárgán, szemem tükrén szállnak el,
szánd a gyolcsot, mely az ágyék
körül bús lengéssel átölel.

Maurice Maeterlinck : Oraison

Mon âme a peur comme une femme.
Voyez ce que j'ai fait, Seigneur,
De mes mains, les lys de mon âme,
De mes yeux, les cieux de mon coeur !

Ayez pitié de mes miseres !
J'ai perdu la palme et l'anneau ;
Ayez pitié de mes prieres,
Faibles fleurs dans un verre d'eau.

Ayez pitié du mal des levres,
Ayez pitié de mes regrets ;
Semez des lys le long des fievres
Et des roses sur les marais.

Mon Dieu ! d'anciens vols de colombes
Jaunissent le ciel de mes yeux,
Ayez pitié du lin des lombes
Qui m'entoure de gestes bleus !