Az írástörténet kilenc axiómája

I. AXIÓMA: Mindegyik jelkészlet: találmány.


II. AXIÓMA: Nem lehet kétszer feltalálni ugyanazt a jelkészletet. (Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni.)


III. AXIÓMA: Ez nem más, mint egy alapvető és nagyon egyszerű matematikai tétel:



Ha a = b = c igaz,
akkor a = c is igaz
.



IV. AXIÓMA: A hiányossá vált betűkészletből nem következtethetők ki a feledésbe merült betűk. (Az írástörténetben sincs visszaút.)


V. AXIÓMA: Ha két ABC-t azonosnak látunk, akkor nem két ABC-t, hanem egyetlenegy ABC-t látunk két példányban leírva.


VI. AXIÓMA: Minden a legegyszerűbb állapotból fejlődik ki.


VII. azaz a Mars-lakó AXIÓMA: A kutatásának eredménytelensége semmit sem igazol. Másként fogalmazva: bizonyíték hiánya semmit sem bizonyít. Általánosan: a jelen idejű megfigyelés eredményét nem vetíthetjük ki a múltra.


VIII. AXIÓMA: Aki ír, számokat is ír.


IX. AXIÓMA: Ha működik egy szabály, akkor létezik. Vagyis ha egy szabály — szigorúbb formában törvény — általánosan érvényesül, akkor nem kételkedhetünk abban, hogy valóságos az a rendszer, amelyben megnyilvánulását tapasztaljuk.