Az Észrevehető

„Csak a szívével lát jól az ember!” Tapasztalatunk igazolja. A szívében érzékeny mindennapi ember, a költő a Mindenségen átsugárzó Isten szépségét látja meg. ( Erről már gondolkoztunk.) A szív azonban képes csodálkozásra nyitni az emberi értelmet, különösen tudósokét, akik kutatásaik során “észreveszik” az Istent.


1997-ben, a Nature Magazin felmérése alapján állították, hogy a biológusok, fizikusok, matematikusok 40 %-a hisz Istenben, imádkozik. Más közvélemény kutatás csupán csak l0 százalékot mutat ki. A százalékoktól függetlenül tény, hogy voltak és vannak tudósok, akik az anyagvilág elmélyedő megismerése közben “észreveszik” az Istent.
……
Newton (1642-1727) vallja: ” A nap, a bolygók csodálatos berendezése csak egy mindentudó és mindenható lény tervéből és csakis az Ő tervéből következhetett. – Amit a csillagok alatt Istenből látok, az elég nekem, hogy higgyek abban az Istenben, aki a csillagok fölött van, s akit nem látok.”


Einstein (1879-1955) mondja: ” Az én vallásom egy magasabb természetű, végtelenül szellemi Lény alázatos imádása, aki még azokban a részletekben is kinyilatkoztatja magát, amelyeket a mi gyenge és korlátolt érzékeinkkel észrevenni képesek nem vagyunk. – Isten elgondolásom lényege a mély, intenzív meggyőződés, hogy létezik egy legfelsőbb Intelligencia, aki a kikutathatatlan világmindenségben nyilatkoztatja ki magát.”


Szentgyörgyi Albert (1883-1986) Nobel-díjas magyar tudós istenhite közismert. Zsoltáraiból idézek:


„URAM! Engedd, hogy társaid legyünk az alkotásban,
Megértsük és megszépítsük a Te kezed munkáját,
Hogy ez a mi Földünk biztos otthona lehessen
Gazdagságnak, Szépségnek, Boldogságnak és Békességnek.


ISTENEM! Nem tudom, ki vagy.
De bajomban hozzád kiáltok
Félek magamtól és félek embertársaimtól.
Te talán meg se érted szavam, de megérted szótlan zenémet?!”


Stephen Hawking (1942-) korunk zseniális tudósa arra vágyik, hogy megtalálja a világmindenség életének és létének értelmét és „akkor megismerjük Isten gondolatait.”
……
Mindezeken ne lepődjünk meg. Akár egy mindennapi ember, akár egy költő, akár az értelem zsenije azt vallja, hogy a mindenségen átsugárzó Láthatatlan Istent, aki a teremtésben elrejtőzve van, “látja”, “észreveszi”.Ne lepődjünk meg, hiszen a Bibliában már Pál apostol megírta: “Amit ugyanis tudni lehet Istenről, azt világosan ismerik, mert Isten kinyilvánította nekik. Hiszen azt, ami láthatatlan benne: örök erejét valamint istenségét tapasztalni lehet a világ teremtése óta, mert az értelem a teremtmények révén felismeri.” (Róm. 1,20)
……
„Csak szívével lát jól az ember.” Tudjuk, szemünk látását zöld hályog vagy szürke hályog csökkenti, esetleg elvakítja. Szívünkön vajon képződhet, képződik valamiféle “hályog”? Nem tudom. Azt tudom, amit Jézus tanít: “BOLDOGOK A TÍSZTASZÍVÜEK, ŐK MEGLÁTJÁK AZ ISTENT!”


A teremtett világ tény, a rajta átsugárzó Istenben lehet kételkedni. Ám történhet az is lelkünkben, amelyről Teilhard de Chardin (1881-1955) tudós paleontontológus tapasztalataként írt le: „Attól a perctől kezdve, amikor lelki világom egén az Arany Bíborát felváltó Szellem Aranya már Valakinek Fehér Izzása felé kezd átváltozni, szívemben a Világ izzani kezdett…, a Világ teljesen lángba borult a mindent elárasztó szeretet hatására.”


Az Anyag bíbora, a Szellem aranya mellett, által szívünk észreveszi Isten átragyogását?




(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. augusztus 27-i számában.)