Archívum: Lánycsók
| Neved édes kacaj, lopott imádat, kicsábított percben tündéri báj, miért a szív most is könnyeden lázad, a hang is remeg, és reszket a száj, a kelyheden alélt el sok évszázad, ízeden csendesült, ha volt viszály. Nevedben a tűz izzik, élet éget, ábrándos csendbe csalva az érzéket. |
