Világnak homlokán vénül az élet, az egekből viharok gurulnak le, a temetőből idekárog az ősz, s megrebben lombhullásos szent feje.
Csillagrendek remegnek a tóban, még szelíden múló ágbogas rajz itt. Lombok vére fröcsköl, mállik a gyümölcs, zöld belük fölött rovarhad rajzik.
Alig van levegőm, a csontom fakó, de még fújnak a szépszájú szelek. Bujdosó Ősz-Isten fülembe zúgja: Talán egyszer majd felébresztelek.
![](http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:m7BfFVzNzTNUWM:http://i400.photobucket.com/albums/pp90/newtovintage/autumn-colors-in-the-forest.jpg&t=1)
|