Mint lopott kincset takarlak éjbe, irigy szemével ver a világ, széthullott álmok párnás ölében: bárhogy is tiltják, szabad a tánc. 
 Perzselő kínban kísérlek végig széthullott agytekervényeken, nehéz a csendet újra hangolni, ...hangoddal mindennap vétkezem. 
    
 Vetés, 2010. október 7.  |