Száz könyv 15.

67. Edgar Allan Poe művei


A fiatalon meghalt Edgar Poe, aki a nevelőszüleitől kapva az Allan nevet úgy lett az amerikai irodalom legnagyobb alakja, hogy szellemétől és a mentalitásától semmi sem volt idegenebb, mint az amerikanizmus.
Ír felmenői, skót nevelőszülei, európai irodalmi hatások messzire vitték a puritán eszméktől, majd idegbetegsége, alkoholizmusa, víziói és különcségei az emberiségtől is eltávolították.
Nem evilági alak volt, a szenvedései az égig nőttek, gondolatai a föld mélyében jártak.
Különös kapcsolata a halállal a sorozatos családi tragédiáktól függetlenül is kialakulhatott benne, valószínűleg az egész életen át tartó üldözöttsége mutatott neki egy másik utat, messze attól a komor és öntelt világtól, amelyben élt.. Szökései, szenvedélybetegségei kényszerű menekülések voltak a hétköznapitól.
Életműve egy vaskos könyvben elfér, kevés versének egy része átlagos, de van egy tucatnyi, mely ameddig lesz költészet a világon, mindig fényes csillag marad a líra egén.
Novellái közül a mai napig is népszerűek félelmetes történetei, s még ügyeskedő filmkészítők sem tudják lezülleszteni azokat.
Poe egyik nagy érdeme a bűnügyi regény feltalálása. Valószínűleg ösztönös tiltakozás volt a kispolgári mentalitással szemben, de legtöbbjük olvasásakor az olvasó arra gondol, hogy egy újabb szökés volt a való élettől.
Poe-ban a hozzáértők a kimagasló esszéírót tisztelik a leginkább, s Poe hatása akkoriban valóban az egész európai irodalmat megtermékenyítette. Évtizedekkel korábban feltalálta a l’art pour l’artot, mint a franciák, s Keats mellett ő volt a Szépség felkent papja.  Poe nélkül elképzelhetetlen Baudelaire, Oscar Wilde vagy éppen Paul Valery.


68. Nathaniel Hawthorne A skarlát betű


Az a kor, melyet bátran nevezhetünk Poe korának, ontotta a nagy tehetségeket Thoreau-tól Emersonig, Whitmantól Twainig.
De ennek a kornak van egy regénye, mely szellemével és lélektani finomságával messze a többi fölé nő, Nathaniel Hawthorne A skarlát betű című szerelmi története.
Ez a mű a házasságtörés nagy regénye, ahogy az Anna Karenina, de mégis egészen más, mint a tolsztoji mű. Szépsége és aktualitása mára sem évült el, mert amíg ember él ebben a világban, a szépség lesz az egyik legnagyszerűbb erény, ahogyan a vaskalaposság és az álszenteskedés is csak az emberrel együtt hal ki. Sokak számára a női önfeláldozás apoteózisa, de legalább annyira kötelező olvasmány a férfiaknak, ahogyan az Anna Karenina tanítása is az öntelt és unalmas férjeknek szól.
Tolsztoj művénél azonban vaskosabb, kevésbé dús, kevesebb benne az analitikus fegyelem, de több az ösztönös nagyszerűség, s valójában igazi romantikus mű, ahogy Hawthorne minden műve romantikus még akkor is, ha a realizmus díszleteit próbálja előtérbe tolni. Az olvasó itt is érzi, hogy a háttér fontosabb, s a kimondott szavak pátosza mögött ma már idegen szenvedélyek lüktetnek.
Hawthorne számára sikert és a jólétet hozta el az első nagyregénye, s erre a szintre sohasem tudott felemelkedni. Viszont elmondható, hogy A skarlát betű nemcsak Hawthorne vezeklése volt ősei bűnei miatt, hiszen felmenői egyike bíróként ítélte el a salemi boszorkányper vádlottait, hanem a regényirodalom egyik legszebb remekműve, melynek meséjét napjainkban váltja aprópénzre a leghitványabb bulvárirodalom.


69. Tormay Cecile írásművészete


A legnagyobb nőírónk volt, ha ennek a kifejezésnek van értelme a férfiasan erős és bátor egyéniségének magasztalásakor.
Hatalmas nyelvismerete, európai kultúrája, finom intellektusa, klasszikus arányérzéke a legnagyobbak közé emelte. Novelláira hamar felfigyelt a Nyugat, műfordító nagyságát Klebelsberg  egészen korán észrevette, ebbéli munkáját nagyvonalúan támogatta. Regényei a történelmi Magyarország európai nagyságát és morális hegemóniáját mutatta meg jókais nagysággal, Szabó Dezső-i ékesszólással, Tóth Árpád-i tisztasággal.
Regényeiben sohasem billent ki a pátosz vagy az öncélú naturalizmus felé.
A bolsevizmus összes kártékony tendenciáját Európa boldogabbik fele a Bujdosó könyvből ismerhette meg.
Népszerűsége európai rangot szerzett neki, könyveit majd egy tucat nyelvre fordították le.
Hatásában legnagyobb műve a Bujdosó könyv.
Soha senki nem tudta hitelesebben megrajzolni a bolsevizmust világra vajúdó, fegyházviselt gazembereinek portréját.
Ennek a csodálatos könyvnek nemcsak bámulatos történelmi korrajza, csak a legnagyobbakhoz mérhető stílusa a legfőbb erénye, hanem azok a pasztellképszerű hangulatok, melyek oldalak sokaságain úgy emelik vissza az olvasót az elveszett időbe, ahogy csak a zene képes felvillantani az öntudat mélyéről az örök emberi nagyszerűséget.