Dobban, lép,
dobban, szépül,
dobban még,
lobban, rémül.
Figyel, vár,
feszül, halkul,
szúr-lő, véd,
rohan, jajdul.
Esik csendben,
retteg szótlan,
rettegve vár
bárhol is van.
Retteg asszony,
retteg gyermek,
rettegnek kis
védőszentek.
Szótlan az ég és
szótlan a szolga.
Kutat az elme:
kinek a dolga?
Remeg az ima,
reszket a tenyér,
rothad a fejben
minden, mi fehér.
Minden ami tiszta,
minden ami élet,
merev, és halott,
eldöntött ítélet,
és por, és szén,
és föld, és homok,
és jeltelen világ,
és jeltelen mocsok,
és jeltelen gyászol,
a jeltelen könny,
a jeltelen jelölt
jeltelen jön. |
|