Csörög és búg, telefonon jön a hír,
s téged említ apám, fájón téged.
Te sem bírtad, mit más se’ bír;
kidobják félbehagyott ebéded.

Már elvitték a tested, tudom, el,
folyosón zörögnek a kerekek;
talán intettél még szép kezeddel,
s egy másik kéz lefogja szemedet.