Jézus sír
Csodálkozunk, hiszen Isten? Igen, de
egyben valóságos ember is. Ha nem folytak volna arcán könnyek, akkor hitelesen
nem taníthatta volna, "BOLDOGOK AKIK SÍRNAK, MERT ŐK
VIGASZTALÁST NYERNEK." (Mt 5,4) Nagyböjt. Nézzük Jézus könnyes
arcát...
"Keresztények
sírjatok,
mélyen
szomorkodjatok,
keseregjen minden
szív,
aki Jézusához hív. "
A szív szomorúságából fakadnak könnyeink. Aki sír,
bánkódik. Bánkódik saját vagy mások fájdalma, csapása vagy bűne miatt. Jézus
mások miatt fakadt sírásra. Könnyeinek forrása a szánalom, az aggodalom volt és
testi-lelki
szenvedése.
Meghalt Lázár, a barátja. Az elhunyt testvérei: Mária és Márta azonnal hívták. Ő
sietett. Amikor meglátta azok könnyes arcát, és hogy a velük érkező ismerősök,
barátok is sírnak," a lelke mélyéig megindult és megrendült és ... Jézus
könnyezett." (Jn
11,33-35)
Szerette Jeruzsálemet. Virágvasárnap a város felé haladt, s mihelyt
megpillantotta, sírni kezdett. Megsiratta a várost, mert előre látta annak
pusztulását, mivel nem ismerte fel, ami békességére szolgált volna. (Lk
19,41-44)
Emlékezzünk
Jézus haláltusájára az Olajfák hegyén. "Szomorú a lelkem mindhalálig" -
imádkozta. (Mt 26,38) A verejtéke olyan lett, mint a földre hullott vérnek
cseppjei." (Lk 22,44) Homlokán vércsöppek -, szemeiből ne folytak volna
könnyek?
Jézus sírt.
Megízlelte az emberi könnyek ízét. Egy szent a feltett kérdésre, hogy
miért lett az Isten emberré, így válaszolt: "Emberré lett az Isten, hogy
megtanuljon sírni." Istenként emberi szívvel tapasztalta meg, amit tanított:
"boldogok, akik sírnak." Ő sírt. Arca könnyes volt, szíve
boldog!
Boldogító
könnyek?
A könnyek boldogító ízét megérezte Péter apostol, aki háromszor
tagadta meg Urát. Tagadást követően eszébe jutott, Jézus ezt előre megmondta. Ő
nem hitte. De most rádöbbent vétkére. Bánta súlyos bűnét " és sírni kezdett. "
(Mk 14,72)
Mária Magdolna, a
bűnös asszony, Simon farizeus házában vendégeskedő Jézus elé borult és
"könnyeivel öntözte lábait." (Lk 7,44) E könnyek a bűnbánat, a szeretet, a
felszabadulás könnyei voltak. Ki kételkedne abban, hogy Magdolna szívébe
boldogságot mostak könnyei?
Vagy
gondoljunk arra az apára, akiről Márk evangélista ír (Mk 9,24-28) Az apa beteg
fiát vitte Jézushoz, hogy gyógyítsa meg. Kérdezte, mit tegyen a gyógyulás
érdekében. Jézus válasza: " Ha hinni tudsz, minden lehetséges annak, aki hisz. "
Erre az apa könnyeket hullatva felkiáltott: " Hiszek Uram, segíts
hitetlenségemen." Az öröm, a remény és a hit könnyei boldogították
lelkét.
( Természetesen nem minden
sírás boldogít. A kétségbeesés könnyei kínosak. A reményvesztett zokogás
szorongatja a szívet. Jézus beszél olyan "sírásról", amely azokat fogja
fojtogatni, akik haláluk után meglátják a mennyet, ahová bemennek az
igazak, de ők bűnük miatt nem mehetnek be, vigasz nélkül maradnak. (Lk 13,28) A
képmutatók sorsa ugyancsak vigasztalan sírás lesz. (Mt 24,51)
)
Minden esetben vigaszt nyernek a
bűnbánat, a nemes szánalom, a szeretet könnyei. A mennyben pedig " Isten
letöröl szemünkből minden könnyet." (Jel 7,17) Igaza van a filozófus Dienes
Valériának:
"Ne félj a
könnytől...
Valaki rád néz, míg halkan
pergeted
Valaki némán sír
veled
Valaki megölel és karjába
olvadsz
Valaki rád hajol és tekintetébe
fúlsz
Valaki körülvesz,
megjár
Sírásod szent lesz és
hófehér
És nem fáj, mert ölelnek
érte
És jó neked sírni, ha rád
borul
A tárt karú Vigasztalás."
Könnyes arcú Jézus, add nekem a sírás kegyelmét.
Tudjak sírni bűneim miatt, képes legyek együtt sírni a sírókkal. Nem
szégyellem könnyeim, hisz boldogságot adsz általuk és
üdvözítenek.