Giovanni Pascoli - Éjjel
a fény aranyba vonja szőke hajukat:
szöszke fej és fekete éj-szem sejlett
a sötétben - percről percre - és kutat,
mert hercegük titkon velük enyelgett,
kik a zengő homályban róják az utat.
Szerelem, szív, báj: álmuk így közelgett:
hajnalig csacsognak. Szívükben ámulat.
Giovanni Pascoli - Notte
Siedon fanciulle ad arcolai ronzanti,
e la lucerna i biondi capi indora:
i biondi capi, i neri occhi stellanti,
volgono alla finestra ad ora ad ora:
attendon esse a cavalieri erranti
che varcano la tenebra sonora?
Parlan d'amor, di cortesie, d'incanti:
così parlando aspettano l'aurora.
