A tűz parázslik, füstje méreg, maroknyi kő eret talál. A szívhez ér a nyers fakéreg, késsé lett már a rézkanál.
A balta bronz, a borda reccsen, acélos izmot szánt a vas. Halál lapít a vegyszerekben, a földre hulló víz savas.
A sejtfalakra vírus mászik, a hegytetőn az ember ül. Az egyik elmegy, ott a másik, az alja áll rég legfelül.
.![](https://scontent.fomr1-1.fna.fbcdn.net/hphotos-xap1/v/t1.0-9/12990917_1152572898110737_8167224489514514676_n.jpg?oh=bb90387c5af789aa912eafbdc8faf616&oe=57B24DF8) |