Clara Müller-Jahnke: Kép
Az arcodon iszony fut át,

sápadt fényed hunyni készül,

a bánat méregpoharát

fenékig ittad végül.


A szádtól elveszed lassan,

meredsz, de nem látsz ablakot,

s feletted mennek a halhatatlan

tiszta és hideg csillagok.

 

                Bild


Blaß und herbe dein Gesicht,           

tief im Blick erloschne Funken,             

hast den Kelch der Bitternis                

bis zum Grund du leergetrunken.           


Langsam hebst du ihn vom Mund,          

lautlos starrst du in die Ferne -                  

über deinem Haupte gehn                        

klar und kalt die ewigen Sterne.