Clara Müller-Jahnke: Megérett boldogság
Legszebb virágzó éveim
hasztalan vesztek mind kárba,
hasztalan vesztek mind kárba,
mert a boldogság előlem
kertkapuját kulcsra zárta.
S most, hogy minden rózsa hervad,
nevet felém a rácson át,
s földjéről kedvesen kínál
egy köteg érett gabonát.
Reifes Glück
Meine Blütenjahre sind
ungenutzt dahingeflossen;
denn das Glück hielt seine Pforten
neidisch vor mir zugeschlossen.
Lachend schaut es durch den Spalt,
nun des Sommers Rosen starben -
und von seinem Erntefelde
beut es mir die reifen Garben.
-