I.
Másképpen mondom: Nyarak szállnak, Ép még kezed, lábad, Sohasem operáltak, Hanyagoltak az árnyak, Akár teljessé is lehetnél, Míg az idők állnak, S a kegyelmes béke tart.
II.
Zajotokat eltemetem, Csak a sóhajnyi zöldeket Nézem a fejetek felett, S az érinthetetlen kékség Egyszeri csöndjét figyelem. Elemel innen, szélbe csavar Névtelen éveket.
III.
Eltévedt, parázna szavak, Tántorgó puskagolyók, Remete-házak kriptafaláról Lecsorgó vakolatok. Múltad Leláncolt ebe gebe holdra Vonyít, míg elszenderül, Vakon, névtelenül.
2016.08.04.
![](https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/14469537_1282971178404241_6204465007389142157_n.jpg?oh=db06e970b82d6aa49c040b369cc3ae86&oe=5860D155)
|