Gyász
egy év se telt bele, s ez itt a harmadik.
Pihennék, nem tudok, gyász-szülte látomások
gyötörnek szüntelen napesttől hajnalig.
Húgom zokogni kezd, öcsém halk hangja reszket,
egy percre alszom el: s anyámat mosdatom,
hajába fésülök szavakból egy keresztet,
s a rút halál kacagja legszebb mondatom.
