Idill
gyengéd szelek suttognak szüntelen.
A titkainkra csillagok vigyáznak;
az ajkad bársony, bőröd hűs selyem.
Vagyunk, ahol már nem világít ablak,
csenddé szelídül minden sejtelem.
Ahogy kívántam, úgy akarsz magadnak,
s mit el se hittem, végül meglelem.
