Dalok Albának 2. - Nyárvég |
Firkás rajz lett ez a nyárvég, kusza forma s nyápic alak, loncsos erdők lépnek egyet, s szétszaladnak a vonalak. Borostásak már a dombok, rajtuk forrnak fel a szelek, és ha fújtatsz, fújj el messze, s akkor neked feleselek. Kancsal szemmel néz a tócsa, bámulja a fonnyadt napot, roppanó nagy szárnycsapással zárulnak az ablakok. |