Kisebesedett, vérző lábnyomok a porban,
olvadó jelek vagyunk, homokra
omló világunkban. Jel ez, s csak jelez,
ennyi csupán mi állandó, s nem fogy el
a kaptató, amin a lélek felfelé liheg.
Zörejlő csöndben áll és szétnéz a puszta
gondolat: ott voltunk egy pillanatra,
s idevetődtünk vissza a pusztába,
ahonnan jöttünk…

2019-07-12