November elején
Háztetőkre felhők lógnak,

száz vigyorgó lámpa ég,

s tükrén néhány tócsa foltnak

leng a varjak árnya még.


Vaslapátot rozsda markol,

köd növeszti tejfogát,

szél mesél a másik partról,

lelket fájó csend fog át.


Mécses lángja arcot ráncol,

szirmot bont sok régi seb;

sóhaj rebben kéklő szájról,

s minden bánat érdesebb.

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. augusztus 29-i számában.)