Neved Nagysága kifeszít

Életed lám immár lemerült,

de Léted búg, átlényegült.

Szerelmedet bár nem muszáj,

érett meggyként őrzi e száj,

s apró csont dolmen félkörök

tanúságtevői, örök

márványtemplomok e tettnek,

hogy gyógy-szert már számon etetnek.

Nem fél, de dupla e szufla,

szinusz-csomóm ideg húrja

hét színben, lábamon zenél,

ha szívvel ölel talpamon az él

s Neved Nagysága kifeszít,

mikor eső Nap-sugarat hasít.

2018.09.07. Badacsonytomaj


Átviszem a Szerelmet

Megfeszítettek szárnyaim,

nem játszok én szer-telen,

gyümölcsöm húsa gömbölyül,

s mit tettél hűs, hír-telen.

Szentlászlópénz cseng, pereg,

száll tar-só-lyóm, íze jóm,

vízre derűn léphetek,

mint neked (bízz!) van egy folyóm.

Bár most a tón legényesen,

idő üt el lábamon,

feszít e szép, szent tükör,

szirom vitorlám: fátyolom.

Én átjárok, nem felszínén

töröm ketté önmagam,

mi egyszer úgyis létezett,

hadd mondjam el boldogan!

Rév-bér e vér, patás arany,

ólmaim gyöngy, hattyúdal,

Szerelmem örök Gábriel,

most én hozok hírt hő-ha-mar.

2019.01.03. Badacsonytomaj