Azonosították azt a helyet Oroszországban, ahol Gyóni Gézát, az első világháború egyik legnagyobb katonaköltőjét eltemették.
Ady Endre egyik leghíresebb kortársának sírja egy krasznojarszki köztemetőben van.
A teljes feltárásra és a tökéletes beazonosításhoz szükséges DNS-vizsgálatokra szükséges forrásokat azonban felháborító módon korlátozták a gazdasági válságra hivatkozva.
A magyar és orosz kutatókból álló csoportnak nem volt könnyű dolga a magyar híresség földi maradványait rejtő sírok keresésekor, végül egy obeliszk nyújtott támpontot a szakembereknek.

Gyóni Gézáról
A magyar költészetnek egyik legnagyobb csillaga Gyóni Géza. Akkor ragyogott fel a magyar égen, amikor vasban, vérben állott a nemzet: a világháború idején. Fényéből a magyar katona, a magyar vitéz és a vágyódó magyar szív szerelmes dala sugárzott a magyarságra.
A világháború egyetlen magyar költője Gyóni Géza. Ő adott hangot a magyar katonának, a magyar vitézségnek, a magyar erőnek.
Élete és pályája csupa költészet, csupa romantika. Már első lépéseire is az élet és irodalom felé a végzet súlya nehezedik. Ifjúsága, fejlődő férfikora szorosan összefonódik a békebeli magyarság életével. A kirobbanó világháború teljesíti be végzetét és szólaltatja meg költészetének egész hatalmas orgonáját.
Gyóni Géza mint egyszerű közlegény szolgált a hadseregben. Sorsa az ostromzár alatt vívódó Przemysl várába vezette; ott, a hősi küzdelmében hörgő várban jelentek meg versei, melyeknek néhány példánya repülőgépen szállt Budapestre. A versekben a harctéren szenvedő és hazavágyó katona énekelt; azon a szép, tiszta hangon, amelyből hiányzott minden hősködés, de annál teljesebb volt az igazi hősiesség. A versek nagy feltűnést keltettek; egy nemzet ismert bennük magára.
Gyóni Géza életének regénye orosz fogságban ért véget tragikusan. Szíve még mindig orosz földben porlad... A harcnak és szerelemnek, a szenvedésnek és hitnek, az igaz emberségnek és igaz magyarságnak ez a kivételes költője eddig nem szólalhatott meg teljes hangszerével: kötetei elfogytak, régóta nem kaphatók, bár folytonosan keresik. A magyar lélek állandóan visszavágyódik hozzá.
Erősen bízunk abban, hogy »Gyóni Géza összes versei« megtalálják az utat minden magyarok szívéhez. Annak a költőnek szellemi hagyatéka, aki a világviharral vemhes békés évtized egyéni és magyar gyengeségeit és vágyait »szomorú szemmel« siratta, aki »az erő és a vas« vitatkozásában keményen megállott s a magyar vitézi erényeket énekelte, aki a »rabmagyar«-okat és az »itthoni magyar Máriákat« vigasztalta és végül maga vigasztalanul pokoli lelki máglyán - hazája sorsáért aggódva - elégett »fagyos Szibériában«, - annak a költőnek szellemi hagyatéka valóban »lelki prófuntja« lehet nemcsak a világháborút átélt magyarságnak, hanem, - még inkább kell legyen - az ősi vitézségre tudatosan nevelt mindkét nembéli magyar ifjúságnak.

Csak egy éjszakára...