A szükség diktál, hagyd a formát,
a semmiért ne törd magad.
Hogy meg ne tévedj, óv a korlát,
ha éned mégis elragad.

A helyzet új, a most csak vázlat,
percek rohannak nyomtalan.
A Nap vakít, az ég eláztat,
a látszatoknak bokra van.

Ne nézd a gödröt, nem kijárat;
előre fel, majd lejtmenet.
Ezt elkerülni, bárki áltat,
hogy meg ne mozdulj, nem lehet.

Hiába csalsz, s gyűröd le gondod,
holnap, ha majd a cél helyett
az eszközt fontosabbnak mondod,
csak egy leszel, ki elveszett.

(megjelent az Előretolt Helyőrség internetes oldalán)