Fecskeszárnyak
A drótok fecskéket teremnek,
nélkülük már odavan a nyár.
Készülnek; vége a szerepnek,
a taps újabb márciusig vár.
Nézem az ég és föld között
egybegyűlt fecskeszárnyakat,
fekete-fehérbe öltözött
nyári álmunk torkukon akadt.
Repülnék én is, de földhöz köt,
mint ősi jobbágyot a törvény.
Itt maradok ég és föld között
a drótokon, mint régi heg
a megérett körtén.
Vetés 2022 08 30
