Szokás szerint

A
kép hamis, de jól fest semmi kétség,

és
ott virít a legtöbb címlapon.

A
bambulók egy része mit sem ért még,

s
elégedett, ki mindent hisz vakon.


A vádlott épp két mondatot kerülget,
ásít,
legyint, öntelt és jóllakott.

Ha
nincs határ, miért is lenne bűntett?

a
védelem zsigerből mond nagyot.


Ki
dönt, ítél, felsőbb jelekre hátrál,

az
érdekek diktálnak látszatot.

A
csúsztatás még aljasabb a vártnál,

csak
számadat, hány vesztes, hány halott.


Szokás
szerint kényszerhelyzet támad,

a
döbbenet, három nap s majd elül.

Ez
itt a múlt, hiába új a század,

a
héj alatt rohadt a hús belül.