Mint mondom ma éjjel? -egy ideje
rágom:
megint fáj a fejem, Virágom, Virágom.
Nem leszek a váza, hiába szeretnéd,
így köszönget vissza számos görbe
estéd.

Tudod, észrevettem, mi' szemekkel
néztél
az eladólányra lent a sarki péknél,
s azt is jól hallottam, viccelődsz
anyámon,
nem csaptam a szádra, azóta is bánom.

Aztán jött az ünnep, a bonbon nem
ékszer,
és idén sem viszel Mallorcára kétszer,
de az új kocsidra bezzeg megy a
számtan,
s egyéb hülye dolgod, nem sorolom,
hány van.

Még egy ruhát kérek, mintha néma volnál,
de a tévé előtt ordibálsz a gólnál.
Tyúkpörköltet főztem, sült oldalast
ennél,
két percet csevegnék, te már horkolsz
egynél.

De majd megbocsátok, csak ne nézd az
órát,
és ha ellenkezem, akkor is karolj át,
mert amit Te szoktál, azt kérdezem én
is,
miért, hogy szeretlek olyan nagyon
mégis?