Nagyapámhoz
Már szürkül de az asszonyok

A határban még mindig dohányt törnek

Te vizet húzol a kútból

Megitatod az ökröket


Az évek ráncaiba ami szép volt

Úgy elbújt hogy már nem is keresed

Már nem lázadsz belenyugodsz

Egyforma minden napod estéd reggeled