Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse.

Vaszary Gábor és Csipka Auguszta gyermekeként született Budapesten, 1899-ben. 1920-ban a Magyar Színházban kezdte pályáját, játszott ezenkívül az Új Színházban is. Ez utóbbiban 1920-ban és a Belvárosi Színházban 1923-ban rendezőként is dolgozott. A rendezést Pitoëffnél tanulta. 1925-ben Magyar Kamara Társulat néven Párizsban alapított vállakozást, 1926-ban azonban hazatért. 1927-1929 között a Magyar Színházban dolgozott rendezőként. 1932-1933-ban a Terézkörúti Színpad művészeti vezetője volt, majd ezt követően 2 évig az Andrássy úti Színház rendezője, 1935-1936-ban főrendezője.

1933-1934-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1936-ban a Nemzeti Színházban is rendezett.

1939-től 1941-ig a Magyar és az Andrássy Színház főrendezőjeként, 1941-1944 között az Andrássy Színház igazgatójaként tevékenykedett. 1945-ben, feleségével Muráti Lili színésznővel emigrált, 2 évre rá Madridban telepedett le. Itt halt meg 1963-ban.

 Írói tevékenyége [szerkesztés]
1928-tól kabaréjelenetekkel, 1930-tól vígjátékokkal jelentkezett. Rendezőként is elsősorban saját műveit állította színpadra, a könnyű műfaj avatott művelője volt. Filmforgatókönyveket is írt továbbá filmet is rendezett.

 http://hu.wikipedia.org/wiki/Vaszary_J%C3%A1nos_(sz%C3%ADn%C3%A9sz)