Egy régi arcra

 
Angyali zöld madarat köszönt a hajnal,
a kiáltás megáll, majd felszáll az égig.
Verdes a szép szív, halál-sebes angyal
szélvész feje táncol,  ágak csontja reccsen,
s örök, zöld lánggal ég, amikor a tó fölé
hajol,
s borzas hajjal hajtja, hajlítja a
felleges vizet,
míg csak el nem némulnak a pirkadat
harsonái.
A pislákoló csendben még néhai lobogások,
arcunk hozzánk ér az emlékezet tükreiben,
és ott álltál az idők végén, a világ
szélén,
szárnyad a szelek élén, s akkor
megláttalak angyal…

2021-06-18