A kelleténél édesebb a vérem,
szememnek fénye kissé már kopott.
A porcokon mész gubbaszt hófehéren,
s kezem se jár úgy, mint ahogy szokott.

De lelkem ép, ért gond, baj mindhiába;
két csillag ég, a holnap int felém,
s egy csöpp mosoly szívembe ordibálja,
minő csodának lettem őse én.

2024. 06.