Út a csendhez
Botorkálok, de a világ
elémbontja tájait,
lélegzem és meg-megállok
kifürkészni, mit tanít.
Éles kövek elsimulnak,
így kívánnak jó utat,
mezítlábas valóságom
út porába látogat.
Hátam mögött a kevélység,
beképzeltség rak falat,
út sincs vissza, nem is hívnak,
tarisznyámban pár falat.
A vetési Szamos mellett
hozzám simul pár bokor,
indúlj útnak, lelked táján
csendemmel találkozol.
Vetés 2o24 12 19
