Hallgatom az esőt |
Hallgatom az esőt, felhőbe zárt fények szivárványt színezve szemtől-szemig érnek. Ott fenn még görgetnek néhány üres hordót, csattanás kíséri, mint bú a koporsót. Aztán csendbe toccsan félelme a mának, kellett már az eső, rét - lelkünk kiszáradt! Vetés 2o25 o5 o7 ![]() |