Hallgatom az esőt
Hallgatom az esőt,

felhőbe zárt fények

szivárványt színezve

szemtől-szemig érnek.


Ott fenn még görgetnek

néhány üres hordót,

csattanás kíséri,

mint bú a koporsót.


Aztán csendbe toccsan

félelme a mának,

kellett már az eső,

rét - lelkünk kiszáradt!


Vetés 2o25 o5 o7