jaj milyen rózsaszínű
jaj milyen rózsaszínű lett az égbolt

mondtad lelkesen ez csak a kezdet

téged még az idő meg nem edzett

s az a szürke szürkület is rég volt


mely szürkébb volt mint egy kopott bója

mint egy félig itt ragadt alig kísértet

mint egy ócska hivatalnok kit sértett

büszkeségből s kiégett ázsiója


végett soha senkik már nem idéztek

és nem járt vele senki sem párban

csak ült egy kis hotelben ahol bár van

s ahonnan már téged is kinéztek


rózsaszínű lett az égbolt bőszült

s rajta terpeszkedve már az ősz ült