magam se halljam
valamit mégis kéne tennem

elkerítettelek életemben

nem gondolok rád nem kívánlak

kimondhatatlan híg hiány vagy

magamba nézek te jössz fel mégis

zokogó állat imádott fétis

magányos hősöd nem leszek mégse

úgy mondom most hogy mindenki értse

mindenki lássa mindenki tudja

nekem belőled ennyire futja


belőlem neked ennyi se járna


húsodról nő ki a csend a lárma

hajadról igék csontodból dallam

elénekelnélek magam se halljam

megcsavarnálak kiszemeznélek

tudjam hogy élsz és érezd hogy élek

tudjon érezzen jöjjön akárki

miattad tanuljak újra járni

bölcsed voltam most legyek ostobád

tudod már nem halaszthatlak tovább