Csend van, csend
Diólevél sárgát váltott,
szabad lelkem foglya lett,
akkor is, ha sok őszt látott,
fuvallattól megremeg.
Bokrok alján búvá érik
a sok enyésző levél,
madársereg búsan nézi,
ahogy elhordja a szél.
Ha nem hívlak, te sem hívsz már,
csend könnyeket sír az ég,
vörös égen vörös szél száll,
csend van, csend, egyedüllét.
Vetés 2o25 1o 23
