Én még ezernyi dolgot úgy szeretnék, de minden óra egyirányba jár. A rozsdafoltra mindhiába festék, s ha nincsen korlát, úgy is van határ.
A holnapokra boldogan nevetnék, és mit se bánnám, ezt-azt nem lehet, s oly' mindegy volna, reggelek, vagy esték, s hogy szent igaz, vagy léha képzelet...

|