Absztrakt |
Az élet szürke vásznán egymásba mosódnak a mindennapok. Mintha csak hallanám, hogyan érvelnek majd a nagyokosok, színesen magyarázzák, hogy ott, s ott, meg ott... azok a krikszkrakszok mit jelentenek... Az élet szürke vásznán néhogy egy-egy élénk csík jelzi csak, hogy vannak néha ünnepek... Az élet, ez a kontár művész, elhiteti velünk, hogy ez a kép igazi műremek... néhol egy-egy élénk folt... aztán összecsapja a képet, s elfuserált életünk szürkén lóg a falon - mi sem tudjuk, mit is ábrázol. (1998) ![]() |