Hommáge á V.A.

                                                            Rheának

Csendes az ének, nincs kusza zaj,
Csillagos égbolt most betakar.
Holdra tekintek, fény-dala száll,
Szinte ezüstben fürdik a nyár.

Visszaidézné balga hitét,
Elfeledett szép, messzi vidék.
Adna az emlék, hogyha lehet,
Holt temetőből életeket.

FöldANYAgából épül a test,
Ég szele mindent kékre befest,
Vízbefagyottan megmutatom:
Whiskyszagú, tűz hangulatom!