 | | | 2026. március 2. hétfő, Lujza napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | 
Életrajza SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | | -
Joseph Maurice Ravel francia zeneszerző volt. 1875. március 7-én született a dél-franciaországi Ciboure-ban. Gyermekkorát Párizsban töltötte. Hét évesen kezdett zongorázni Henry Ghys tanítványaként. Első művét 12 évesen komponálta Változatok egy Schumann-dalra címmel. Összhangzattani ismereteit Charles Renének köszönhette. 1889-ben felvették a Conservatoire-ra. A zongora-előkészítő osztályt kitűnő eredménnyel végezte, ennek köszönhetően további tanulmányait Charles-Wilfrid de Bériot osztályában folytathatta. Később André Gédalge-nál ellenponttant és Gabriel Faurénál zeneszerzést tanult. ... | | 
Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat - mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet - bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt. ... | | | | Az egyházi naptár szerint e napon azt a Gergely pápát ünnepelték Európa-szerte, aki pápasága idején, a VI. században, összegyűjtötte a kor keresztény népénekeit. Ebből alakult ki az úgynevezett gregorián ének és éneklési mód, a középkori Európa első egyszólamú műzenéje. ...
| | 
Petőfi Sándor, János Vitéz című műve verses mese, azaz irodalmi kifejezéssel élve elbeszélő költemény. Verses formája van, de mégis az epikák közé tartozik, mert cselekményt mond el. Verselése: ütemhangsúlyos, felező tizenkettes és páros rímei vannak. A művet Kosztolányi Dezső a "magyar Odüsszeia" -nak nevezte. Az író eszményképet teremt a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva juhász Tündérország királyává válik. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Benkő tanár úr | | 
Benkő tanár úr. Alacsony. Kissé hajlott hátú ember.
Hatalmas, olykor véreres szemek arcában. Nyugtalan tekintet. Gyors mozgás. Erős
hang. Szenvedélyes magyarázat a kémia, a biológia tényeiről. Néha gúnyba
csapott át a vallás igazságait, a hit gyakorlását illetően. Türelmetlen volt a
hanyagokkal, tudatlanokkal szemben. Nagyra becsülte az érdeklődést, a
közösséget kedvre derítő vicceket. A diákot előtte kedvessé a szorgalom és
tudás tette. Aki nehézkesen tanulta természettudományos tantárgyait vagy a
szorgalom hiányát tapasztalta, azzal éreztette elmarasztaló véleményét. Ilyen
voltam én is. Ezért lepett meg, amikor az egyik szünetben nevemet kiáltotta és
utasított:" Menj a szertárba! "
Vajon miért? Mit akar, hiszen a szertárban még addig nem voltam. Utánam jött.
Az ajtót becsukta.
- Pista vigyázz! Figyelnek. Miért állsz ünnepségeken az első sorban? Arcodon a
mosolyt gúnynak vélik. És nem tapsolsz lelkesen. Vigyázz magadra! Sok az
ellenséged, mert nem titkolod, hogy érettségit követően a teológiára
akarsz menni.
Óvatos légy!
Hallgattam, hallgattam. Pont az ateista Benkő tanár úr ennyire jóindulatú
hozzám? Megköszöntem, ígértem, majd vigyázok.
Néhány hónap után, mivel minden reggel mentem a templomba ministrálni, a nem iskolai
illetékesek forróvá tették körülöttem a hangulatot. Görög óráról hívott ki az
igazgató, hogy azonnal menjek a városházára. Mentem. Ott az Államvédelmi
Hatóság irodájában (zárt ajtók mögött) figyelmeztettek: " Megbuksz az
érettségin, ha tovább folytatod a templomba járást, és ha újra azt mondod az
osztályfőnöknek, hogy a teológiára jelentkezel."
A naptár 1950-t
írt...
Jött a félév.
Osztályzás. Több tárgyból alacsonyabb osztályzatot kaptam, mint amit eddig
éveken át megérdemeltem. Ez nem lepett meg, mert a nem iskolai hatóság ezt is
előre jelezte. Természetrajzból azonban kettőt ugrott fölfelé osztályzatom,
melyre tudásom és szorgalmam miatt érdemtelen voltam. Nem értettem. Miért? És
pont Benkő tanár úr értékelt így? Kérdésemre hamarosan megkaptam a választ.
Egy
napfényes délután összetalálkoztam a tanár úrral. Szorongás, hála keveredett
szívemben, tisztelettel.
- Jó napot, tanár úr.
- Jó napot, fiam.
Elmentünk egymás
mellett. Néhány lépés után hallom,hogy utánam kiált.
- Várj!
Visszamentem. Egymás
szemébe néztünk.
- Észre vetted?
- Igen. Köszönöm.
- Most kezdjél nagyon tanulni. Szégyent ne hozzál rám! Tudod miért adtam két
jeggyel jobbat, mint amit érdemelnél?
Valamikor Sárospatakon az egyházi gimnáziumban, annyi idős koromban,
mint te vagy most, mondani mertem, hogy nincs isten. Meggyőződésemért el
akartak távolítani az iskolából. Te hiszed az istent. Én ma sem. De becsülöm
azt, ha valaki meggyőződését bátran vállalja. Téged a hitedért bántanak. Én
becsüllek. Mást nem tehetek érted. Tanulj és minden körülményben meggyőződésed
szerint élj!
- Igen - mondtam, bár hang alig jött ki a számon. Görbe botját megemelte,
huncutkásan rám mosolygott, mint aki cinkosságot vállal a másikkal valami
jóban. Szótlanul elindultunk az utcán ellentéte irányban. Most már tudom, az
emberi kapcsolatok lényegét tekintve egy irányba vittek lépéseink...
Benkő tanár
úr... Kissé hajlottan áll azóta is mellettem, ha rá gondolok, s könnyedén látom
hatalmas, nyugtalan szemeit. Őrzöm szavait és amit tett velem, nem felejtettem
soha. Akkor ő készített fel a "hívők és nem hívők" párbeszédére. Egy
életen át befolyásolt abban, hogyan beszélgessek a tőlem eltérő világnézetű
emberrel, hogyan dolgozzam együtt hitben közömbös, vagy hitemtől eltérő hitű,
vagy ateista embertársaimmal. Az elmúlt életem 65 évében számtalanszor nem
értették, miért vagyok előítélet mentes, miért törekszem tárgyilagos
tisztelettel közelíteni, kapcsolatot teremteni a világnézetemtől, hitemtől
eltérő emberekkel. Ha most találkozhatnék a tanár úrral, ezt mondanám neki:
- Benkő tanár úr, köszönöm! Példája irányított, akár papként, akár
hivatalnokként, akár polgármesterként vagy éppen a baráti kapcsolatokba
kerültem az emberekkel. Egyforma tisztelettel voltam más hitű, világnézetű
ember iránt, és a velem azonosan hívő, vagy gondolkodó iránt. Megjelent
-javarészt életbölcseleti- könyveim jellemzőjeként látják a lektorok és az
olvasók, hogy előítélet mentesen szólnak az emberekhez. Senki nem
gondolja, hogyan is tudhatná bárki, hogy miért is vagyok hálás Tanár Úrnak.
Köszönöm!
(Természetesen nem minden sikerült az életemben, de örömmel tölt
el, hogy minden körülményben meggyőződésem szerint éltem és élek.) |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |