 | | | 2026. április 8. szerda, Dénes napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. ...
| | ![http://hir.ma/wp-content/uploads/2013/07/jkk.jpg]()
" 1. Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék. 2. És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak. 3. Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek, ...
| | 
Albán: Krishti Ungjall! Vertete Ungjall! Angol: Christ is Risen! Indeed, He is Risen! Arab: Al Maseeh Qam! Haqqan Qam! Cseh: Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal! Dán: Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden! ...
| | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | |
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon. ... | |
ÉMILE ZOLA (1840-1902)
Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt. ... | | 
Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte. ... | | 
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | 
-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Benkő tanár úr | | 
Benkő tanár úr. Alacsony. Kissé hajlott hátú ember.
Hatalmas, olykor véreres szemek arcában. Nyugtalan tekintet. Gyors mozgás. Erős
hang. Szenvedélyes magyarázat a kémia, a biológia tényeiről. Néha gúnyba
csapott át a vallás igazságait, a hit gyakorlását illetően. Türelmetlen volt a
hanyagokkal, tudatlanokkal szemben. Nagyra becsülte az érdeklődést, a
közösséget kedvre derítő vicceket. A diákot előtte kedvessé a szorgalom és
tudás tette. Aki nehézkesen tanulta természettudományos tantárgyait vagy a
szorgalom hiányát tapasztalta, azzal éreztette elmarasztaló véleményét. Ilyen
voltam én is. Ezért lepett meg, amikor az egyik szünetben nevemet kiáltotta és
utasított:" Menj a szertárba! "
Vajon miért? Mit akar, hiszen a szertárban még addig nem voltam. Utánam jött.
Az ajtót becsukta.
- Pista vigyázz! Figyelnek. Miért állsz ünnepségeken az első sorban? Arcodon a
mosolyt gúnynak vélik. És nem tapsolsz lelkesen. Vigyázz magadra! Sok az
ellenséged, mert nem titkolod, hogy érettségit követően a teológiára
akarsz menni.
Óvatos légy!
Hallgattam, hallgattam. Pont az ateista Benkő tanár úr ennyire jóindulatú
hozzám? Megköszöntem, ígértem, majd vigyázok.
Néhány hónap után, mivel minden reggel mentem a templomba ministrálni, a nem iskolai
illetékesek forróvá tették körülöttem a hangulatot. Görög óráról hívott ki az
igazgató, hogy azonnal menjek a városházára. Mentem. Ott az Államvédelmi
Hatóság irodájában (zárt ajtók mögött) figyelmeztettek: " Megbuksz az
érettségin, ha tovább folytatod a templomba járást, és ha újra azt mondod az
osztályfőnöknek, hogy a teológiára jelentkezel."
A naptár 1950-t
írt...
Jött a félév.
Osztályzás. Több tárgyból alacsonyabb osztályzatot kaptam, mint amit eddig
éveken át megérdemeltem. Ez nem lepett meg, mert a nem iskolai hatóság ezt is
előre jelezte. Természetrajzból azonban kettőt ugrott fölfelé osztályzatom,
melyre tudásom és szorgalmam miatt érdemtelen voltam. Nem értettem. Miért? És
pont Benkő tanár úr értékelt így? Kérdésemre hamarosan megkaptam a választ.
Egy
napfényes délután összetalálkoztam a tanár úrral. Szorongás, hála keveredett
szívemben, tisztelettel.
- Jó napot, tanár úr.
- Jó napot, fiam.
Elmentünk egymás
mellett. Néhány lépés után hallom,hogy utánam kiált.
- Várj!
Visszamentem. Egymás
szemébe néztünk.
- Észre vetted?
- Igen. Köszönöm.
- Most kezdjél nagyon tanulni. Szégyent ne hozzál rám! Tudod miért adtam két
jeggyel jobbat, mint amit érdemelnél?
Valamikor Sárospatakon az egyházi gimnáziumban, annyi idős koromban,
mint te vagy most, mondani mertem, hogy nincs isten. Meggyőződésemért el
akartak távolítani az iskolából. Te hiszed az istent. Én ma sem. De becsülöm
azt, ha valaki meggyőződését bátran vállalja. Téged a hitedért bántanak. Én
becsüllek. Mást nem tehetek érted. Tanulj és minden körülményben meggyőződésed
szerint élj!
- Igen - mondtam, bár hang alig jött ki a számon. Görbe botját megemelte,
huncutkásan rám mosolygott, mint aki cinkosságot vállal a másikkal valami
jóban. Szótlanul elindultunk az utcán ellentéte irányban. Most már tudom, az
emberi kapcsolatok lényegét tekintve egy irányba vittek lépéseink...
Benkő tanár
úr... Kissé hajlottan áll azóta is mellettem, ha rá gondolok, s könnyedén látom
hatalmas, nyugtalan szemeit. Őrzöm szavait és amit tett velem, nem felejtettem
soha. Akkor ő készített fel a "hívők és nem hívők" párbeszédére. Egy
életen át befolyásolt abban, hogyan beszélgessek a tőlem eltérő világnézetű
emberrel, hogyan dolgozzam együtt hitben közömbös, vagy hitemtől eltérő hitű,
vagy ateista embertársaimmal. Az elmúlt életem 65 évében számtalanszor nem
értették, miért vagyok előítélet mentes, miért törekszem tárgyilagos
tisztelettel közelíteni, kapcsolatot teremteni a világnézetemtől, hitemtől
eltérő emberekkel. Ha most találkozhatnék a tanár úrral, ezt mondanám neki:
- Benkő tanár úr, köszönöm! Példája irányított, akár papként, akár
hivatalnokként, akár polgármesterként vagy éppen a baráti kapcsolatokba
kerültem az emberekkel. Egyforma tisztelettel voltam más hitű, világnézetű
ember iránt, és a velem azonosan hívő, vagy gondolkodó iránt. Megjelent
-javarészt életbölcseleti- könyveim jellemzőjeként látják a lektorok és az
olvasók, hogy előítélet mentesen szólnak az emberekhez. Senki nem
gondolja, hogyan is tudhatná bárki, hogy miért is vagyok hálás Tanár Úrnak.
Köszönöm!
(Természetesen nem minden sikerült az életemben, de örömmel tölt
el, hogy minden körülményben meggyőződésem szerint éltem és élek.) |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |