 | | | 2022. július 7. csütörtök, Apollónia napja. Kalendárium | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Novella rovatban ajánljuk figyelmébe | Egy álmos, nehéz levegőjű fürdőhelyen nyaralt dr. Maróti Zoltán. Ügyészként dolgozott Pesten, a bíróság könyörtelenül szögletes épületében. | De ma újra esett. Előbb szelíden, majd bömbölve, mint az éhes gyermek. A templomtornyot is alig lehetett látni. Egy ember didergett a buszmegállóban. Tanárféle ember volt | Amint észrevette az idegent, aki a dohányzó asztal melletti fotelban ült, ökölbe szorította a kezeit és talpra ugrott. Ijedtségét és megdöbbenését kiáltásra szándékozott váltani, | A vízcsobogásba is bele lehet bolondulni, ha sokáig hallgatja az ember. Éva ezt egy újságban olvasta körülbelül három hete, s most saját magán tapasztalhatta a cikk igazát. | Zuhogott, amikor kiléptek a presszó ajtaján. Cypriánt az esőcseppek koppanása mindig idegesítette, de most furamód jó volt hallgatnia ezt az eszeveszett kopácsolást. |
| | Egy társasházba vonszolta be a férfit a nő. Kis előkert, megfáradt, zsengén lombosodott fa ágaskodott az emeletig.
| A szikár csendbe szinte belemártóztunk, ahogy ott ültünk a keskeny, hosszúkás ravatalozóban, a koporsója előtt.
| Debussy-t hallgatok, Reverie L. 68. Fülhallgató a fülben, mobil a zsebben. A korlát vasára támaszkodom, elszívok egy cigarettát. | Az emberek előbb-utóbb itt is megszokják majd, hogyha minden nap bejön. Ez jutott eszébe, amikor a pénztárosnő csodálkozó tekintetét érezte magán. | Habár az alkohol jobban illene az utolsó találkozásunkhoz, te kólát kérsz. Amíg a pincér kihozza, kezeink megkeresik egymást, tekinteteink legyűrik a bizonytalanságot. |
|
| |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |