2025. július 14. hétfő,
Örs, Stella napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk.

1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik.

...
Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.

 

Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában).

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani.

...

 "... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." 

...

 "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről."

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Hazafelé
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


A katona leszállt a vonatról.
Körbenézett, noha tudta, senki nem várja. Az állomás a szétlőtt falaival, mint egy félig megrohadt, bűzös tetem hevert a város szélén.
Hosszan csicsergett be a reggel a lyukacsos kupolán át, s tűnt el a ködös városvég aranyfényű sikátoraiba.
A katona elindult. Bőröndjében a kispolgáriság egyenruhája volt: fehér ing, fekete nadrág, világos zakó, szürke cipő. Ember akar lenni, ha családot ölel.
Tudta, már megnyíltak az apró apartmanok, ahol tisztálkodhat, átöltözhet. 
Néhány taxi feketedett a verőfényes utcákban. Nem volt szüksége rá. Látni akarta, a kis, teraszos cukrászdát, a régi mozi épületét a városi táj lélegző nagy önkívületével. De a sok sérült ház meglepte. Hát erre is… Látott a kávézókban nyomorék katonát, hallgatagot, fecsegőt, aki az érdemrendjével kopogtatott az asztalon, hátha ajtót nyit neki a hiszékenység. 
Talált egy kis hotelt, melynek némelyik ablakát újságpapír fedte. Megmosdott, átöltözött. Kéregető gyerekek csivitelték körül. Háborús árvák, gondolta. Az enyémek nem azok. 
Jól esett a hosszú séta. Az aknamezők jutottak az eszébe. És a rohamok, ahogy a harckocsik közt rohant, s megtanult nem gondolni a halálra, noha tudta, a halál együtt rohan vele. Mellette szuszog, a nyomában van. Másfél óra múlva érezte, közel az otthona. Az utca. A régi iskola, az állomás és a temető felé kísértő út.
- Ne siessél! – hallotta maga mögött.
Apró, fekete ember szólította. Megfordult. Ismerős arc, hang, mozdulatok. Az öreg Benedek András. A régi házuknál külön helye volt az öregnek. Széke, melyre nem ült más. Szava, hitele, vacsorája, kézfogása.
- Benedek bácsi! – mondta a meglepetés örömével.
- Igen, az. Megöregedve. Te pedig…
- Jó látnom!
- Jó látni a régi dolgokat – vágott a szavába az öreg. – De nem mindet.
- Hogy érti? – kérdezte zavartan.
- Gyere, üljünk be ide! – mutatott egy csendes terasz felé.
- Sietek - válaszolta a férfi. – Tudja! Az otthon meg a család… 
- Annak is megvan az ideje – korholta az öreg szelíden, aggódással a hangjában. Adj nekem egy fertályórányit. Aztán mehetsz. Ami vár, már nem szalad el.
A katona bólintott. Beültek. Rendelt az öreg, majd hallgattak. Aztán semmiségről beszélgettek. Egyszerre az öreg rátette a kezére a kezét. 
- Vannak dolgok, melyek nem a régiek. Nagyúr a megváltozott dolgok kíméletlensége.
- Nem értem, Benedek bácsi – mondta a katona, s az órájára pillantott.
Ezt észrevette az öregember. Rábökött a karóra számlapjára.
- Ne siess! - ismételte magát. – Hosszú időre mentél. A hosszú idő pedig átrendezi az életet.
Négy év front, öt év fogság. Erre gondolt a katona, s visszafújta a múlt szélviharos, fagyhalálos éjszakájába az emlékezés. Egy pillanatra megszédült, a fejében kongani kezdett az elveszett kilenc év. Hirtelen az öreg olyanná lett előtte, mint egy falánk nagymadár, mely az ő kertjét fosztogatja.
- Bökje ki már, mit akar? – fortyant fel a katona.
A fronton nem voltak felesleges szavak. Kevésből éltek, mint az étellel.
- Jó, hogy rád találtam. Ha hazamentél volna tudatlanul, baj történne.
- De mégis, miről beszél!
- Mindenki halottnak hitt. Eltűntél. Mindenki foltozta az életét. Asszonyod… A gyermekeid már nem ismernek. Mást szólítanak apjuknak. A házad már nem az otthonod.
A katona hallgatott. Értette a szavakat, és hallott is ilyesmit, rengeteget. Hűtlen asszonyok, elidegenedett család. Csak magáról nem tudta elképzelni. 
- Nem hiszem. A levelek…
- A levelek hol megjöttek, hol nem.  Elmaradtak. Ahogy te is. Ahogy ezrek.
- De azt ígérte…
A csend belekortyolt a két lélekbe. Aztán megszólalt a katona:
- Most mi lesz velem? Hova menjek? Miből éljek? Ki fog szeretni?
Az öreg Benedek maga elé bámult:
- Csak az öreg Isten tudja. De ha engem kérdezel, te hősi halált haltál a fronton. Ha most belépsz egykori életedbe, csak idegen leszel. Idegen, betolakodó. A háborúban nemcsak az emberek halnak meg.
- Én még élek! – kiáltott fel úgy, hogy mindenki ránézett.
Azzal felugrott az asztaltól. Átvágtatott a göthös, köhögős utcákon.  A háza más volt. Átfestették. A kerítés pedig magas, jól munkált, idegen. Gyerekeket látott az udvaron. És ismerős férfit. Emlékezett rá. Jó ember volt.  Apusnak hívták a gyermekek. Az pedig megcsókolta őket. Nem tudta, mitévő legyen. Jó lenne az asszonyt is látni.  Aztán ellökte magát a kerítéstől. Elindult. Hosszan, kíméletlen menetelésben. A béke frontjára. Belefeketedett az éjszakába. Az pedig felkapta, s messzire vitte, a sötétségbe.
Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007