2026. május 16. szombat,
Mózes, Botond napja.
Kalendárium

Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...

 

 

1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.

 

A MAGYAROKHOZ

Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...

15. A félelmetes Oz leleplezése

"Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek.

...

 

(Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. 

Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...

 

 Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől.

...

1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.

 Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is.

...

 A "Figaro házassága"-t 1786...

VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.–  Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.

Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba.

...

A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről.

...

Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...

Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. 

Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze.

...

1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A viszony
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


  Gréta a kora délutáni hőség elől a Balaton parti nyaralójuk teraszán a napernyő alatt keresett menedéket. Letette a könyvét a nyugágyra, majd töltött magának. 
  
   A helybéli harmadéves egyetemista fiú, aki nyaranta ilyesféle munkákat vállalt a környéken, két mirtusz bokor között gyomlált. Tenyerébe törölte homlokát, felnézett a teraszra és köszönésképpen bólintott egyet. Gréta finoman elmosolyodott válaszul.
 
  Bálint a kert sarkában a rózsaszínűen illatozó, dúsan virágzó leanderek mellett telefonált. Amikor befejezte a beszélgetést, felintett a feleségének a teraszra és elindult a ház felé.
  - Ervin hívott – vetette oda már a lépcsőről az asszonynak.
  - Rosszat sejtek – felelte a nő.
  - Innék én is egy olyat – intett a tekintetével a férfi.
  - Persze – bólintott –, de gyere a teraszra, jobb itt az árnyékban.
  - Felmegyek Pestre, Dalmányiék fel akarják bontani a szerződést – hadarta-, mert az az átkozott záradék – tette még hozzá bosszúsan.
  - Ma mentünk volna át Editékhez vacsorára – mondta lemondóan az asszony.
  - Menj csak át egyedül, vagy beszélj meg velük egy másik napot, én most nem tudok ezzel foglalkozni.
Az asszony fáradtan sóhajtott és a tenyerébe hajtotta a fejét.
  - Ebből élünk, Gréta, értsd meg! 
  
Később Gréta áttelefonált Editnek, aki nagyon sajnálta ugyan, de megértette a helyzetet. Megígérte, hogy amint Gábor magához tér az ebéd utáni sziesztából, megbeszéli vele, mi legyen, és visszaszól.
   
  Edit kora este jött át.
  - Azt mondtad, talán jobb is úgy, ha csak kettesben vagyunk – vágott bele nyomban a baráti ölelgetések után. – Itt vagyok, hallgatlak.
 - Megcsal! – nyögte ki végül nagy nehezen Gréta és könnyezni kezdett.
 - Micsoda? Honnan tudod? Mióta? Kivel? – bámult döbbenten a meglepett barátnő.
- Várj, mert úgysem fogod elhinni - hüppögte -, Fannival – mondta ki végül nagy nehezen, majd hangos zokogásba kezdett.
 - Milyen Fannival? Csak nem? – Tudta a választ, de nagyon azt akarta, hogy tévedjen.
- De vele, érted te ezt? Ekkora aljasságot, a saját húgommal – préselte ki magából alig hallhatóan, elcsukló hangon.
 - Ez morbid, szörnyű. 
 
  Gréta valamelyest összeszedte magát. A konyhából két poharat és egy tálkában sok-sok jégkockát hozott, 
  - Két hete történt az a szörnyű késelés a Rióban, tudod abban a közkedvelt belvárosi klubban, biztos te is hallottál az esetről. Megütötte a fülem a hely neve, mert tudom, hogy Fanni korábban többször is említette már. Elkezdtem az interneten utána olvasni. Egyik cikk jött a másik után. Csak úgy véletlenszerűen a hely honlapjára keveredtem, kattintgattam, itallap, programok, partyfotó, és akkor megláttam őket. Három képen is szerepeltek. Az egyiken táncoltak, a másikon félre nem érthető módon ölelkeztek, a harmadikon csókolóztak. 
 
 -Mit csináljak? Váljak el? Menjek bíróságra, hogy aztán az egész világ rajtam röhögjön? Az első férjem inni kezdett. Az utolsó két évben mindenünk lefolyt a torkán. Úgy éreztem, nem bírom tovább. Meg akartam ölni, mindegy, elvitte a mája. Jött Bálint, mint egy jutalom. Az egyik mindent elvett, a másik mindent megadott. De a vége most is… Egyszer innen, egyszer meg épp az ellenkező irányból jutsz el ugyanarra a pontra. Valóban mindig azt kapja az ember, amit megérdemel? 
   
  Bálint jóval éjfél után érkezett vissza a nyaralóba. Bebújt az ágyba az alvó felesége mellé. 
 
  Másnap délelőtt a sült szalonna illatára ébredt. 
   - Pont most fogom ráütni a tojást. Már megterítettem a teraszon, menj, mindjárt kiviszem – küldte őt el a konyhából Gréta, miközben két poharat rakott le éppen egy tálcára. 
  Bálint a friss újságot lapozgatta, mikor a felesége letette a két tányért az asztalra.
  - Még hozom a jeges teát is, egy pillanat.
 A mosogató alatti szekrényből, egészen hátulról, a takarító szerek mögül előkotorászott egy megkopott, kisebb méretű fémdobozt, amiből kivett egy sötétbarna üvegcsét, amit még sok-sok évvel ezelőtt vett magához a patikában, ahol akkor dolgozott.
  Egy régi reggelre gondolt, amikor ott állt egy pohár fölött, de végül is nem vitte rá a lélek, hogy megtegye. Most mind a két pohár aljára került néhány átlátszó cseppecske, melyekre rádobálta a jeget, majd kezében a tálcával kilépett a teraszra. 
  Bálint mohón ivott, ő pedig miközben a szájához emelte a poharat, a távoli kékség végtelenjébe révedt, amelyen a nap mézszínű fénye hol itt, hol ott csillogó aranyporként szikrázott. Nagy sötét madár repült a magasban, és mint valami hatalmas fekete olló vágta ketté a tökéletes szépségűnek tűnő feszített vásznat. 

  

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007